English Romana Magyar Srpski   



Bevásárlókocsi
Subtotal: 0.00 EURO
Lásd a kosarat

Hirdetés megjelenítése

Ügynökségek keresése

Kulcsszó

  

Megjelenités

Torveny


SZÜKSÉGES IRATOK ROMÁNIÁBAN

INGATLANSZERZÉS SZERBIÁBAN

KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI INGATLANSZERZÉSÉROL



KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI INGATLANSZERZÉSÉROL

1996. január 18-a óta szerezhetnek külföldiek is ingatlant Magyarországon
Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzéséhez - abban a körben, ahol a jogszabály nem zárja ki a megszerzés lehetőségét, pl.: mezőgazdasági területek - a szerzéshez az ingatlan fekvése szerinti Közigazgatási Hivatal engedélyére van szükség.
A Termőföldnek és védett természeti területnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogának külföldi jogi vagy természetes személy általi - öröklésen kívüli - megszerzéséhez szükséges engedélyt az illetékes fővárosi, illetőleg megyei közigazgatási hivatal vezetője akkor adhatja meg, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért.
Műemlék vagy műemlék jellegű, valamint védett régészeti és történeti jelentőségű ingatlan, továbbá a védett természeti területen fekvő épület tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos eljárásban az ingatlan védettsége szerint illetékes hatósági szakhatóságként működik közre.

Az adásvétel költségei - A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján és a kialakult gyakorlat szerint:
  • az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket (jelzálogjoggal biztosított tartozások kifizetése, stb.), továbbá meghatározott esetekben (pl. 15 évnél korábbi szerzés vagy másik lakóingatlan vásárlása nélkül) adófizetési kötelezettsége is van;
  • a vevő viseli a szerződéskötési költségeket (ügyvédi munkadíj, stb.), a visszterhes vagyonátruházási illetéket, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségeit (ingatlan-nyilvántartási eljárás illetéke).

Az ügyvédi díj jelenleg az ingatlan szerződési értékének 0,5 - 1,5 %-a körül mozog, azonban van egy minimális díjhatár is. Ha például egy 500 000 forintos építési telket vásárolunk, az egyébként 0,5 százalékért dolgozó ügyvéd nem fogja 2500 forintért elkészíteni a szerződést, hanem mondjuk 20.000 forintot fog kérni.
Ha közjegyzőt választunk, tudnunk kell, hogy a közjegyző az okirat elkészítéséért egy IM rendeletben - 14/1991. (XI. 26.) - rögzített összeget kérhet, amely az ügyértéktől függően tételesen meghatározza a díjat (pl. 5 000 000 forint feletti, de 10 000 000 forintot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 forint és az 5 000 000 forint feletti rész 0,5%-a).

Az adásvétel lebonyolítása
  • A vevő 10% előleget fizet be egy ún. előlegszámlára, ügyvédi irodán keresztül, és bankszámlát nyit egy helyi bankban, ahová a fennmaradó vételár összeget külföldi bankszámlájáról átutalja.
  • Az ügyvéd megírja az adásvételi szerződést (két nyelven, magyarul és az Ön anyanyelvén), amelyet mind a vevő, mind az eladó aláír.
  • A vevő átutalja a vételár fennmaradó összegét az adókkal, illetékekkel együtt a saját, magyar bankszámlájára.
  • Az ügyvéd beszerzi a szükséges engedélyeket és bejegyzéseket a magyar Földhivatalnál. Ez kb. 4-6 hetet vesz igénybe.
  • A magyar telekkönyvbe való bejegyzés után a vételárat kifizetik az eladónak, a vevő pedig megkapja az ingatlan kulcsait.

Az ingatlanvásárlás költségei
Vagyonszerzési adó
4 millió Ft-ig kb. 16.000 HUF, a vételár 2%-a
4 millió Ft felett a 4 millió Ft 2%-a, a fennmaradó összeg 6%-a
Az ún. nyaralók (pl. üdülőpark) esetében az adó a vételár 10%-a.
Telekadó
Az ingatlanszerzést követő 4 éven belüli beépítés esetén nem kell fizetni. Ha ez nem történik meg 4 éven belül, akkor azonban 10% adót kell fizetni.
Ügyvédi költségek
Kb. a vételár 1,5% -a.


Az ingatlanokat érintő fontosabb jogszabályok jegyzéke
1959. év IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről
62/1999 (VII.21.) FVM rendelet a földhivatalokról
85/2000 (XI.8.) FVM rendelet a telekalakításról
1997. évi CXLI. tv. az ingatlan-nyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel
1998. évi XI. tv. az ügyvédekről
2003. évi CXXXIII. tv. a társasházakról
1990. évi XCIII. tv. az illetékekről
40/2001. (XI. 7.) PM rendelet az illeték megállapításának mellőzéséről
18/2000. (V. 9.) PM rendelet az új illetékbélyegek forgalomba hozataláról
32/1999. (XII. 22.) PM rendelet az illetékekkel kapcsolatos ügyiratok kezeléséről, az illetékek kiszabásáról, elszámolásáról és könyveléséről
1993. évi LXXVIII. tv. a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról
1990. évi C. tv. a helyi adókról
4/1971. (II. 8.) Korm. rendelet a lakbér-hozzájárulásról
1996. évi CXIII. tv. a lakástakarék-pénztárakról
135/2003 (VIII.29.) Korm. rendelet az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalról
1988. évi XXIV. tv. a külföldiek magyarországi befektetéseiről
7/1996 (I.18.) Korm rendelet a külföldiek ingatlanszerzéséről
20/1999. (II. 5.) Kormány rendelet az ingatlanok időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződésekről

 Fel

Top hirdetés

"UA-1383990-11"